Balatonboglári borvidék
Pannónia legszebb tájainak egyike a Dél-Balatoni Borvidék, ahol már a kelták és a rómaiak is szőlőt termesztettek és bort készítettek. Honfoglaló elődeink a Kaukázus vidékén ismerték meg e növényt. Szent István államalapítását követően Pannonhalmán alakult ki a bencés szerzetesrendrend magyarországi központja (1002) -, majd I. András a Tihanyi Apátságot (1055), ezt követően Szent László királyunk a közeli somogyvári apátságot a franciaországi Saint-Gilles szerzeteseinek meghívásával (1091) alapította meg. A magyar királyok adományozó levelei szerint a szerzetesek jelentős birtokokat kaptak, szántókat, erdőket, legelőket, szőlős kerteket és gyümölcsösöket is. Joggal feltételezhetjük, hogy a kor legfejlettebb kertészeti eljárásait alkalmazták a szerzetesek ezen a vidéken is. A kolostor környezetében a lakosság is egyre több szőlőt telepített. A Somogy Vármegye címerét 1498-ban II. László királytól kapta, e címer központi helyén egy szőlőfürtöt tartó kar látható. Az adománylevél szerint ebben a vármegyében olyan bőségében van a bor, hogy ezáltal országunk leggazdagabb vármegyéihez sorolható Somogy Vármegye. E virágzó szőlőtermesztésnek a másfél évszázados török hódoltság vetett véget, majd később az újjáéledő szőlőkultúrát a múlt század végén a filoxéra pusztította el.
A XX. század első felében Kőröshegy, Látrány, Kéthely voltak a legjelentősebb szőlőtermelő községek. Az utóbbi fél évszázadban a borvidéken kiegyenlített és megbízható minőséget adó szőlőtermelés és borászat alakult ki. A megalapozója a Balatonboglári Állami Gazdaság, mai nevén a Balatonboglári Borgazdasági Rt volt. Napjainkban tizenhat hegyközség területén közel 4000 gazda termel szőlőt. Az elmúlt 10 évben a tulajdonszerkezet átalakult, kifejlődtek a családi pincészetek, színesítvén ezzel a borvidék kínálatát. A borvidéken a lösztalaj az uralkodó. E talajtípus viszonylag mélyrétegű, jó tápanyag és vízgazdálkodású. Ennek köszönhetően nincs vízhiány, amely akadályozná a szőlő élettevékenységét, a cukor-, sav-, aromaképződést, nem égnek el a savak, nem tompulnak le a zamatok és illatok. A jó bor egyik legnagyobb értéke a sav, ennek mennyisége, összetétele, finomsága, eleganciája és az ehhez kapcsolódó aroma-, illat-, zamatanyagok harmóniája. Kitűnő feltételei vannak itt a könnyed, harmonikus muskotály borok és pezsgők valamint más fehérborfajták készítésének is. Elterjedtek azok a fehér szőlőfajták fajták is, amelyek alkalmasak a ma oly kedvelt gyümölcs illatú, könnyű, elegáns borok, illetve pezsgők előállítására. Az egyes évjáratok között nincsenek nagy különbségek, finomak a savak.
A VÖRÖSBOROK esetében inkább a burgundiai típusú gyümölcsillatokat, zamatokat adó vörösborok készítésére alkalmas ez a vidék. A termesztett vörösborszőlő fajták: Kékfrankos, Pinot noire, Merlot, Cabernet Sauvignon. A vörösborainkra is a szép savak, illatok a jellemzőek és kevéssé a fanyarság és testesség. Magyarország történelmi borvidékei között ez a borvidék nagyságrendileg az ötödik helyen áll, de ez a hely sokkal előkelőbb akkor, ha az értékesített borok és pezsgők palackszámát, illetve árbevételét nézzük. A fehér boraink és a pezsgők minősége a korszerű, folyamatosan megújuló borászati eljárásoknak köszönhetően meggyőzte a tapasztalt, igényes fogyasztót és új szakértő barátokat nyer meg a fiatal nemzedékek köréből. A boraink visszatükrözik a balatoni napfényt, pannon derűt sugároznak a családok asztalán.
Dél-Balatoni Borvidék
A borvidék Somogy-megye északi részén, Zamárditól Balatonberényig terül el.
A borvidék területe: 9980 Ha (ebből 8200 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület: kb. 3200 Ha
A borvidék települései három körzetre oszlanak:
Balatonlellei körzet: Andocs, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszemes, Gyugy, Karád, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Ordacsehi, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi
Kaposi körzet: Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma
Marcali körzet: Balatonberény, Balatonkeresztúr, Böhönye, Csurgó, Hollád, Kéthely, Marcali, Somogysámson, Somogyzsitfa
A borvidék adottságai
Klímája kiegyenlített, évi 600-800mm csapadék, a napsütéses órák száma évi 2000 óra, és ezek a feltételek remek környezetet biztosítanak a szőlőtermesztéshez. A Balaton közelsége is igen kedvezően hat a klímára, mivel a déli partra jellemző sekély víz hamar felmelegszik, és kedvező mikroklímát teremt.
Talaja lösz, kötött vályog, néhol bazalt.
A borvidék története
A szőlőművelést egészen a római korig lehet visszavezetni. Szent László franciaországi szerzetesekkel megalapítatta a Somogyvári Apátságot 1091-ben. Az adományozó levelek szerint a szerzetesek igen jelentős birtokokhoz jutottak hozzá, erdőköz, szántókhoz és szőlőskertekhez, utóbbin a kor legmagasabb szintű szőlőművelési és bortermelési technológiáját alkalmazták. A lakosság az apátság közelében egyre több szőlőt telepített, majd 1498-ban II. László királytól kapta Somogy Vármegye a címerét, amin egy nagy szőlőfürtöt tartó kar látható. A királyi adománylevelek szerint ebben az időben már akkor a bortermelés Somogy Vármegyében, hogy ezáltal a leggazdagabb vármegyék közé sorolták.
Ennek a virágzó szőlőtermesztésnek a török idők vetettek véget, majd a törökök után az éledező gazdaságokat a filoxéra vész pusztította el teljesen. A járvány után az egykori Festetics birtokokon, a a Tihanyi Bencés Apátság birtokain indult virágzásnak újbóli a bortermelés.
A borvidék 2001-ig viselte mai nevét, majd újból 2009-ben vehette fel megint a Dél-Balatoni borvidék nevet.
A borvidék borai
A borvidék kedvező mikroklímája miatt a gyengébb évjáratok viszonylag ritkán fordulnak elő. A vidék fehérborai könnyűek, illatosak, gyümölcsösek, illetve pezsgők előállítására alkalmasak, úgynevezett alapboroknak is megfelelnek.
A vidék vörösborai burgundi típusúak, csersavas, nehéz vörösborok csak kivételes évjáratokban készíthetőek.
Legelterjedtebb fajták:
– Chardonnay
– Zöld veltelini
– Olaszrizling
– Királyleányka
– Irsai Olivér
– Rizlingszilváni
– Merlot
– Sauvignon
– Chasselas
– Sárgamuskotály
– Csaba gyöngye
– Pinot noir
– Tramini
– Kékfrankos
– Ottonel muskotály
– [Kékoportó]?
– Rajnai rizling
– Cabernet sauvignon